v. ~TĚSZĚN (meg-těsz v. ~těszěn) ösz. áth. 1) Eszközöl, végrehajt, teljesít valamit. Kedvedért mindent megteszek. Tedd meg, hogy kivánt czélomat elérjem. Amit rá biztak, pontosan megtette.
"De tanácsa nincsen, ha megteszi a bajt.
Arany. Buda halála.
2) Tulajdonító ragu viszonynévvel am. valakit bizonyos hivatalra, rangra emel, kinevez. Megtették öt birónak. 3) Gúnyosan szólva am. valamit roszul, fonákul, visszásan tesz. Te ugyan megtetted, elbujhatol vele. V. ö. TESZ.