, (meg-telik) ösz. k. Valamely öblös tér vagy test belsejében minden üresség megszünik, mert hézagait bizonyos test vagy testek foglalják el. Jó szüretkor megtelnek az üres hordók borral. Áradáskor megteltek a pinczék vízzel. Étellel megtelik a gyomor. Pénzzel megtelik az erszény. A szinház megtelt emberrel. A gőzhajó megtelik utasokkal. Midőn a holdról mondjuk, am. a holdnak egész tányéra világos lesz. V. ö. TELIK.