v. ~SEMMISIT, (meg-semmisít) ösz. áth. 1) Valamit oly állapotba helyez, melynél fogva egészen megszünik az lenni, ami előbb volt, s előbbi létezésének semmi nyoma nem marad. Tűz által megsemmisíteni, a leveleket. 2) Valamit egészen megszüntet, midőn t. i. létezésének alapjait elrontja. Megsemmisíteni valakinek örömét, reményét. 3) Valamit érvénytelenné tesz. Megsemmisíteni a bankjegyeket, bizonyos kötelezvényeket stb. 4) Szélesb ért. elront, tönkre tesz valamit. Megsemmisíteni valamely művet.