, (meg-sért) ösz. áth. 1) Valamely testnek külsejét, kérgét, héját, bőrét stb. megkarczolja, megmetszi, megszúrja, meghasítja stb., és pedig oly czélból vagy módon, hogy ártalmára legyen. Megsérteni a márványszobrot, az emlékköveket. Megsérteni a fákat. Megsérteni az állati test bőrét. 2) Átv. ért. valakit megbánt, különösen szóval vagy irással. Gúnynyal, rágalommal megsérteni valakit. A műbiráló személyeskedés által megsérti az illető művészt. Bocsáss meg szavamnak, én nem akartalak vele megsérteni. V. ö. SÉRT.