, (meg-rág) ösz. áth. Valamely testet fogaival apró részekre őröl, vagy meglikgat, megrongál. Megrágni a száraz kenyeret. A kutya megrágja a csontot. Az egerek megrágják a szalonnát. A szú megrágja a fát. Átv. ért. népiesen szólva, am. valamit jól megfontol, minden oldalról megforgat. Rágd meg előbb a szót, azután mondd ki v. pökd ki. (Km.). Rágjuk meg jól a dolgot. Van ily közmondás is: megrágta a szíjat, azaz nem tartotta szavát.