, (meg-ránt) ösz. áth. 1) Hirtelenül maga felé von valakit v. valamit. Megrántani a küzdő társat. Megrántani a szilaj ló száját. Megrántani a szekeret. 2) A testnek valamely csuklóját rendes helyzetéből kimozdítja. Emelésben megrántotta a karját. 3) Átv. ért. valakit bizonyos szolgálatért tulságosan megfizettet. Némely nagy városi pinczérek megrántják a vendégeket.