, (meg-nyugaszt) ösz. áth. 1) Eszközli, vagy engedi, hagyja, hogy fáradság után megnyughassék valaki. Hosszu utazás után megnyugasztani a hadsereget. 2) Valakinek aggodalmát, vagy félelmét, zavart kedélyét lecsillapítja, háborgását megszünteti. Reményadás, biztatás, vigasztalás által megnyugasztani valakit. 3) Vallási ért. Isten nyugaszsza meg, am. a megholtnak adjon örök boldogságot.