, (meg-nyergel) ösz. áth. Nyargalás vagy teherhordás végett valamely állatot, nevezetesen szamarat, öszvért, lovat nyereggel fölszerel. Megnyergelni a vadászparipát. Átv. ért. valakit megnyergelni am. lóvá tenni, azaz kénye, kedve szerént hajtani, és rábirni mindenre; meghódítani, megigázni.
"Hová levél, Kinizsi erős karja,
S édes hazám hajdani sok magyarja?
Ki sok ezer törököt torkon verve
Harcz mezején halva hagya heverve,
Most ezektől leszesz-e megnyergelve?
Horváth Ádám, Csatadal.