, (meg-keményědik) ösz. k. Mondják lágyabbféle testről, midőn megmerevedik, megszilárdúl, s a nyomásnak engedni megszün. Az iszap, ha megszárad, meg is keményedik. A sokáig tartott kenyér megkeményedik. A bodzafa puha, míg fiatal, de utóbb megkeményedik. Átv. ért. kedélye, szíve, akarata mintegy hajthatatlanná leszen, s a viszontagságoknak szilárdul ellentáll. V. ö. KEMÉNY.