, (meg-különböztet) ösz. áth. 1) Az egymáshoz némi tekintetben hasonló tárgyak között észreveszi azon jegyeket, melyek által egymástól különböznek, vagyis melyeknél fogva egymással nem egyeznek. Megkülönbözteti a varjút a galambtól. (Km.).
"A természet egyként csinálja életünk,
Melyet árnyékokkal megkülönböztetünk.
Bessenyei.
2) Valakinek személye iránt különös figyelmet mutat, mások fölött kitünteti, elsőbbséget ad neki. Az előkelő vendégeket megkülönböztetni. 3) Visszaható névmással, magát megkülönböztetni, am. a maga nemében mások közől különösen kitünni, jeleskedni. V. ö. KÜLÖNB, KÜLÖNBÖZIK.