, (meg-kettőztet) ösz. áth. Jelentésére nézve am. megkettőz. Ez igében a miveltetésre mutató tet képző, úgy látszik fölöslegesen fejlett ki, a megegyeztet hasonlata után indulva, holott ez miveltető, s am. eszközli, közbejárása által végrehajtja, hogy bizonyos személyek vagy dolgok megegyezzenek egymással; ellenben a megkettőztet egyszerö átható értelemben használtatik. Van azonban kettőzik ige is mely a látásra alkalmazva am. valami a szem előtt kettősnek látszik. Ha törzsökül ezen igét veszszük, úgy a szemről és szemüvegekről mondhatjuk, hogy kettőztetik a tárgyakat, vagyis hibás, illetőleg különös alkotásuknál fogva eszközlik, hogy a nézett tárgyak kettős alakban törjenek elé. Továbbá minthogy ezt is mondjuk: kettőzik a szemem, innen ezt is mondhatjuk: a kétes világ kettőzteti szememet, azaz egy helyett kettőt láttat vele. Ily viszony létezik ezek között is: káprázik a szeme, és: az erős fény kápráztatja szemeit.