, (meg-kíván) ösz. áth. 1) Vágy támad benne, valamit birni vagy élvezni. Másnak jószágát megkivánni. Valamely ételt megkivánni. A beteg ember mindent megkiván. (Km.). 2 ) Szükséges kellékké válik valami rá nézve. A test megkivánja a szükséges ételt és álmat. A sós étel megkivánja, hogy igyunk rá. 3) Bizonyos igénynél vagy jognál fogva számot tart rá, hogy valaki cselekedjék valamit. Megkívánni az illő tiszteletet. A cselédtől megkivánni, hogy hív és pontos legyen. V. ö. KÍVÁN.