, (meg-hódúl) ösz. önh. A nagyobb erőnek, hatalomnak enged, s alája veti magát. A régi Pannónia, Dáczia, és több más föld népei meghódúltak Árpádnak. Mátyás királynak meghódúlt Bécs. A lázadók meghódúltak a törvényes fejedelemnek. Különösen am. a maga alávetését s engedelmességét bizonyos szertartások által nyilvánitja. A diadalmas ellenségnek a város kulcsai átadása által meghódúlni. V. ö. HÓDÚL.