, (meg-hoz) ösz. áth. 1) Az eltüntet, eltávozottat ide, különösen visszahozza. Meghozni a szökevényeket. Az elveszett juhot meghozta a pásztor. 2) Meghozni a tartozást, adósságot, am. megfizetni. 3) A távollévőt elhozza, ide hozza. Vonatkozik térre és időre. Meghozták a hadi foglyokat. Azt is meghozza az idő. Minden évszak meghozza a maga gyümölcsét.
"S nem látod magad is vijjogva repülni fölötted
A puszták madarát? Eljött, hogy téged emészszen
S szállongó fiait meghozza lakozni hadadra.
Vörösmarty.