, (meg-higgad) ösz. önh. Mondjuk sűrű, zavaros nedvről, midőn salakja leszáll, és megtisztúl. Meghiggad az iszapos víz, ha egy ideig a korsóban áll. A szállításban megtörött bor bizonyos idő alatt a pinczében meghiggad. Néha am. fölös nedvesség által megritkúl. A kövér leves meghiggad, ha vizet töltenek bele. Meghiggad a ragadós sár, ha sok eső éri. Máskép: meghigúl. Átv. ért. mondjuk emberről, midőn az ifju tűz megcsillapodik benne, s gondolatai megtisztulnak. V. ö. HIGGAD.