, (meg-érik) ösz. k. A növény vagyis gyümölcse a kifejlődésnek, és aránylagos jóságának kellő idejét eléri. A gyümölcsöt akkor szokás szedni, ha megérik. Némely gyümölcsök tartósabb állásban érnek meg, hogy éldelhetők legyenek. Idővel, szalmával a naspolya is megérik. (Km.). Néha am. hosszabb állásban erjedésbe megy által vagy megavúl s így lesz haszonvehetővé, éldelhetővé. Megérik a ganéj. Megérik a sajt. Átv. ért. mondják észről, s illetőleg emberről, midőn teljesen kifejlődik, s megállapodik. Megérett az esze. V. ö. ÉRIK, ELÉRIK.