, (meg-érděměl) ösz. áth. 1) Saját jó vagy rosz tette által illő jutalomra vagy büntetésre méltóvá teszi magát. A jó magaviselet megérdemli a dicséretet, kitüntetést. Amit munkáddal megérdemlettél, kifizetem. Ezért megérdemled a szidást, büntetést. "Csak azt birjuk igazán, legalább csak azon birtokban találhatjuk megelégedésünket, amit megérdemeltünk. (B. Eötvös József). 2. Oly becses, oly derék, a maga nemében oly hasznos, oly mulattató, stb. hogy méltó valamit tenni érette. Ez a könyv megérdemli, hogy elolvasd. Megérdemli a fáradságot. A mükiállitás megérdemli, hogy minél több látogatói legyenek. V. ö. ÉRDĚMĚL.