, LEMARASZTAL, (le-maraszt v. marasztal) ösz. áth. 1) Eszközli, hogy valaki lemaradjon valahonnan. A sebesen hajtó kocsis lemarasztotta a szekér farára kapott fiút. 2) Letartóztat, vagyis eszközli, hogy valaki maradjon. A gyanus utast lemarasztja a rendőrség. 3) Átv. törvényes ért. eredetileg valakit bizonyos büntetés kiállása, vagy elégtétel végett letartóztat, most csak általában elitél.