, (lel-et-ěz-ik) k. m. leletěz-tem, ~tél, ~ětt, par. ~zél. A Müncheni codexben am. gyöngélkedik, lankadoz, nyavalyog; még pedig pontozott közép ě-vel, mely rendesen hosszu é-t jelent: léletezik. "És lelék a szolgát, ki megléletezett vala (langverat) egészségben. (Lukács 7.). Kétségen kivűl a nehéz lélekzéstől. Egyezőnek látszik a mai leledzik v. léledzik szóval; mint a régies kéretězik ma: kéredzik.