, (lélek-erő) ösz. fn. 1) Szellemi erő, általán véve, melylyel a lélek el van látva. 2) Képes kifejezéssel a lélek azon rugalmassága, mely a viszontagságoknak ellene szegűl, azokat mintegy visszataszítja, s kitűzött működéseiben nem engedi akadályoztatni magát. Lélekerő nélkül nagy dolgokat véghez vinni nem lehet. Szokottabban: lelki erő.