Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
LEKEL, (le-kel) ösz. önh. 1) Bizonyos fenhelyről lemegy, leszáll. Lekelni a kocsiról, lóról. Keljetek le az állásról. Ez értelemben a kel szorosan menést jelent, mint e mondásban: kelj innét, menj innét; harczra kelni am. menni, indulni. 2) Heves vármegyében mondják az asztagban, garmadában fekvő gabonáról, midőn a földet érő, földön fekvő magvai csirát eresztenek a földbe.