, (le-hengerěz) ösz. áth. 1) Valamely testet alája tett hengeren, dorongon, korcsolyán aláereszt, szabatosabban: lehengerel. Különbözik: lehengerít. 2) Hengerrel lenyomkodja, pl. a maggal bevetett szántóföldön kő- vagy vashengert tengelyénél fogva végig vontat, miáltal a föld öszvenyomakodik, s a vetett magot jobban betakarja.