, (le-hord) ösz. áth. 1) Bizonyos tárgyakat, vagy részekre osztható egészet egymás után valamely magaságról levisz. A gabonát zsákokban lehordani a padlásról. A fejes káposztát lehordani a hajóra. 2) Valakit keményen megdorgál, leszid. Ez értelemben véve igazán lehurd, melynek gyöke hur egy a hurogat, hurít igék gyökével. Minthogy pedig a lehordás, vagyis lehurogatás nyers erős hangon történik, innen rokonai, a hurcz, hurczol, hurgya, horhol, horzsol szók is, mint afféle hangutánzók.