, (le-het-ség) fn. tt. lehetség-ět, harm. szr. ~e. Tulajdonság, vagy állapot, midőn valami lehet. Egy értelmü vele a lehetőség, azon különbséggel, hogy ebből es képzőü melléknév nem származik, ellenben lehetség-ből lesz lehetséges. Nincs benne lehetség, am. nincs mód benne. Lehetségig pontosan és serényen véghez vinni valamit. V. ö. LEHET.