, (lég-huzam) ösz. fn. A légnek különösen észrevehető mozgása bizonyos nyiláson, midőn t. i. ennek egy másik nyilás áll ellenében, pl. ha az ablak és ajtó nyitva áll, vagy mind az ajtón mind az ablakon rés vagyon. Léghuzamban ülve, csúzt kapni. Máskép: légvonat.