, (le-fektet) ösz. mivelt. 1) Valakinek meghagyja, hogy alvásra feküdjék le. Lefektetni az intézet növendékeit. 2) Valakit saját kezeivel fekvő helyzetbe tesz. Lefektetni a beteget, a kisdedet. 3) Akármily álló testet oldalára helyezve tesz le. Lefektetni a könyvet. A zsákokat lefektetni a szekérbe. 4) Harczban, viaskodásban legyőz, leejt.
"Ráveti dárdáját hatalmas erővel,
Itéli, hogy nagy bánt lefekteti evvel."
Zrinyi.