, (le-csúsz) ösz. önh. Szándékosan, önakaratból (nem külső erőnél fogva) csúsz valamely magasabb helyről lefelé, pl. a játszó gyermek (önakaratból) lecsúsz a domb oldalán. Midőn pedig a személy vagy valamely tárgy akaratlanul, vagy külső erőnél fogva jön ilyetén mozgásba, akkor szabatosan szólva: lecsúszik, pl. a megtaszított szán lecsúszik a jeges dombról. A famászó lecsúszik, ha megsikamlik a keze.