, (le-hat) ösz. önh. Erejének működése bizonyos mélységig terjed, alászáll, pl. Midőn a karót leverik, a sulyok ereje lehat a karó alsó végeig. A leveleken beszivott nedvek lehatnak a növény alsó részeibe. Néha am. leér, lenyúlik. E hossza pózna lehat a víz fenekére. A kankalék lehat a kútba. V. ö. HAT.