, (le-kötelezětt) ösz. mn. Aki, vagy ami le van kötelezve. Különösen mondják személyről, ki másnak bizonyos jótéteményekért hálával tartozik. Lekötelezett szolgája. Továbbá mondják azon hitzálogféle vagyonról, melyet valaki a hitelezőnek számára biztositékul kitűzött, szokottabban: lekötött.