, (le-hangol) ösz. áth. Tulajd. ért. bizonyos kellő hangra felcsigázott húrt alább ereszt, megtágít. A nedves lég lehangolja a húrokat. Átv. ért. lehangolni valakit am. bizonyos ügyre, tárgyra nézve kedvét venni, jó reményét alább szállítani, s kedélyének kellemes fogékonyságát megzavarni.