, (legy-in-t) áth. m. legyint-ětt, htn. ~ni v. ~eni, par. ~s. 1) Oly gyöngén illet valakit, mintha csak a szellő érintené, melyet legyezővel hoznak mozgásba. Kendővel legyinteni valakit. 2) Valamely lebegő testet könnyed mozgásba hoz, s mintegy lebbent. Jeladásul kendővel vagy kendőt legyinteni.