, (lö-v-el-és) fn. tt. lövelés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Cselekvés, midőn valamely testet sebes mozgással tova taszít. A világosság fénysugarainak lövelésében legnagyobb sebességet fejt ki. Különbözik: lövellés, mint lövel és lövellik is különböznek.