, (lá-t-at v. la-at-at), fn. tt. látat-ot, harm. szr. ~ja. Azon szin, külsőség, melyben a látott tárgy szemünkbe tünik. Első látatra bele szeretni valakibe. Továbbá: siker, eredmény. Dolgának nincs semmi látatja, azaz sikerét, eredményét nem láthatni.