, (löty-ög) gyak. önh. m. lötyög-tem, ~tél, ~ött. Mondják ideoda mozgó testről, különösebben hígról, lágyról, levesről, midőn mozgásba hozva lötyféle hangot ad. Lötyög az összetörött gyümölcs, ha rázódik a szekér. Módosulatai: letyeg, lityeg, lotyog. Rokona a német letschen, v. leitschen, pl. Letschbirne am. lötyögő körte, mely ha megérik, belseje csaknem egészen nedvvé válik. Gyakran öszvetéve vagy ikerítve használják fityeg szóval. Csak lötyög-fityeg rajta a ruha. (Szabó D.).