, (lúcz-fa) ösz. fn. A fenyők vagy toboztermők neme alá tartozó fák faja; levelei laposak, csorbás végüek, két oldalra fésüfogasan állók; tobozpikkelyei rálapultak, alúl két völgyelt fehér vonás megyen levelein végig. Máskép: szurkos fenyő, lúczfenyő, lúczfa, lúzfenyő. (Pinus picea). Lúcz v. lúz nevet alkalmasint szurkos v. terpentines, tehát nedves tulajdonságától kapta, mely értelemben rokon volna a nedves mocskot jelentő lucs v. lus szóval; tehát azt tenné: lucskos v. lustos fenyő. Némelyek a jelicza, jedlicza szláv szókkal rokonítják.