, (lubicz-k-ol) önh. m. lubiczkolt. A vizet kezével, lábával csapkodja, pl. a gyermek a fürdőben, ügyetlen úszó vagy valaki játékból a tóban, folyóban.
"Lennék én folyó víz
De csak úgy ha szeretőm
Kis halacska volna,
Habjaimban úszna föl s le
Vígan lubiczkolva."
Petőfi.
Hangokban is rokon l előtét nélkül eviczkel, továbbá magas hangon lipiczkel szóval.