, (lö-ty) elvont gyök, melyből lőtye, lötyög, lötyögtet, lötyögős, lötytyed, lötytyen stb. származékok erednek. Mély hangon: loty. Rokonai: lety, lity. Jelenti valamely rázott, hányt vetett testnek mozgását, különösen a mozgásba hozott, s ideoda ütődő híg testnek lágyabbféle hangját. Innen a lety, lity, loty, lőty valóságos hangjátéki változatok, milyenek nyelvünkben igen nagy számmal vannak. A lö gyökelemben tulajdonkép a mozgás, a ty képzőben pedig a lágy hang alapfogalma rejlik.