, (lö-v-et) fn. tt. lövet-ět, harm. szr. ~e. 1) Lövés, mint végrehajtott cselekedet, vagyis a lövésnek eredménye. Minden ágyulövetre megrázkódnak az ablakok. Az ágyulöveteket több mérföldre elhallani. Néhány lövetre való port, és szatymát vinni magával. 2) Azon szer, melyet kilőnek, vagy mely kilőni való. A várfalakon látszanak a lövetek nyomai.