, (lő-gyapot) ösz. fn. Egy rész füstölgő salétromsavba és két rész tömény (concentrált) kénsavba mártott, aztán vízben kimosott s megszárított gyapot, mely égő testtel érintve, vagy 100 fokig hevítve csaknem nagyobb sebességgel lobban fel mint a lőpor és lövésre is alkalmas.