, (lö-öd) elvont törzs, melyből lődör, lődörög, lődörödik, s lőding erednek. Megfelel neki a vastaghangu lód, ú. m. a lódúl, lódít származékok törzse. A lőd eredetileg elavult ige, keményebben lőt, mint lód lót, honnan lódúl am. lódóvá, azaz lótóvá lesz, lódít, lótóvá tesz. E szerént lőd mintegy indulás mozgó állapotba; s gyakorlatos r képzővel lődör, oly személy, ki folytonos mozgásban van, csavargó; lődörög, ide s tova hányódik; "lőgérez" szóban pedig a d g-vé változott.