, (lop-val) tájdivatos kiejtés a szabályosabb lopva helyett. T. i. az ország több vidékein, nevezetesen felső Duna mentében, Mátyusföldén stb. a va ve határozó helyett val vel képzővel élnek, mint irva, irval v. irral, mondva, mondval v. monddal, verve, vervel v. verrel, fizetve, fizetvel stb. pl. Már minden földem be van vettel v. vetvel, e helyett: vetve. Az egész öszveg ki van fizetve.
"Láttunk a szilvásban, midőn loppal ettél."
Faludi.
"Nem tudta, mitévő legyen e dologgal?
Míg Detre kacsintva vágott neki loppal."
Buda halála (Arany J.).