, fn. tt. loncz-ot, harm. szr. ~a. Az öthímesek seregéből, és egyanyások rendéből való növénynem, melynek bokrétája a magzat fölött egy szirmu, nyakas, öt vagy három hasábu, melyek hol egyenlők, hol egyenetlenek, bogyója sokmagvu. Cserje. (Lonicera). Magyar nevét közelebb a latinból vette, latin neve pedig Lonicer nevű növénytudós tiszteletére alakittatott. Fajai felfutók és gyalogok. Nevezetesbek: jérikói loncz, a közéletben: jérikói rózsa, szulák, kecskeszakállfű. (Lonicera caprifolium); felfutó; ükörkeloncz, máskép a közéletben: veres ükörke, ikeres cseresznye, kutya cseresznye. (l. xylosteum); gyalog; tatár loncz szintén gyalog; stb.