, (lop-og-at) gyak. áth. m. lapogat-tam, ~tál, ~ott, par. lopogass. Gyakran vagy apródonként lop. A kamrából lisztet, zsirt, a szekrényből pénzt lopogatni. A hűtelen cseléd addig-addig lopogat, mig rajta érik. V. ö. LOP. Máskép: csip-től csipeget, csen-től cseneget.