, (locs-k) fn. tt. locsk-ot, harm. szr. ~a. Nedves szenny valamely testen. Innen, locskos am. nedves szenynyel rutított. Locskos ruha. Máskép: lucsk, melyből lett lucskos. Rokona: lust, lustos. Máskép ismét: locsok, mint: mocsk, mocsok; pocsk, pocsok; szucsk, szucsok.