, (lep-cs) fn. tt. lepccet. Kriza J. szerént am. leppentyű; és: pittyedt ajak. Ebből erednek a lepcses, lepcsesít, lepcseskedik származékok. Eredetileg jelent lapos, lepényformán eltertyedt testet. Gyöke a lapot jelentő lep, melyből lepény, lepel stb. is erednek. V. ö. LEPCSE.