, (leg-végső) fokozott mn. Mi a végen utósó helyet foglal. Legvégső ház a faluban. Úgy látszik, a nyelvszokás szerént csak ingatlan testekről, és elvont szellemi tárgyakról mondatik, pl. Legvégső bolt, szoba. Legvégső akarat, búcsú, rendelés. Legvégső szó. V. ö. VÉGSŐ.