, (lisz-t-ěs) mn. tt. lisztěst v. ~et, tb. ~ek. 1) Ami lisztrészeket foglal magában, mi lisztté őrlődik, törődik. Különösen mondják bizonyos magokról, és gumóféle gyümölcsökről, terményekről, melyek megérve vagy megfőzve, megsütve szétporlanak. Lisztes gesztenye, burgonya. 2) Amiben lisztet tartanak. Lisztes hombár, hordó, láda, zsák, zacskó. 3) Amit belepett a liszt. Lisztes ruha. 4) Mondják némely ételekről, melyek lényegét liszttöltelék teszi. Lisztes hurka, tisztes kolbász. 5) A növénytanban olyan szerv, melynek felülete durva porhoz hasonló szemcsékkel van behintve, mint a fejér libatopp (chenopodium album) levele. 6) Gúnyosan főnévileg (a midőn a tt. lisztes-t, tb. ~ěk) am. lisztlopó, s így csufolja a köznép a molnárokat.