, (lin-og-a) fn. tt. linkát, több. linkák. 1) Dunán túl, nevezetesen Sopron vármegyében jelent bürüt, azaz ingadozó, linbáló kis fahidat, mely egy keresztül fektetett deszkából vagy gerendából áll. Rokona az ingoványt jelentő linkó, és lanka; lehet maga az ,ingó szó is l hang előtételével, mint incubus-ból lett linkábás.