, (lik-ó-cs) fn. tt. likócs-ot; helyr. Likócs-on, ~ra, ~ról. Győr városával határos puszta, mely merő gödröcskékből állott, mig némely részeit ki nem egyengették. A hagyomány szerént itten egykor török tábor tanyázott, s innen e gödrök. E szóban a cs nem kicsinyező, hanem átalakult s, s am. likós, azaz likókkal bővelkedő, az elavult likó törzsöktől. Így képződött a babócs, a babó (bab) szótól.