, (lip-in-g a-az) gyakor. önh. m. lipinkáz-tam, ~tál, ~ott,. A limbálásnak, hintálásnak azon neme, midőn egy deszkát vagy rudat valamely polczon keresztben fektetnek, s mindkét végére ülve egymást föl-alá himbálják. Világos, hogy a li gyökben a mozgás alapfogalma rejlik, s rokon a libeg, lifeg igék gyökével, mintha volna libingáz, lifingás. E rokonsághoz tartozik libánczol is. V. ö. LIPONG.